Jótállás, szavatosság
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó fő szabálya szerint a kötelezett (Eladó) hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Ilyen hibás teljesítés esetén a Vevőt az alábbi jogok illetik meg, illetve az alábbi jogait érvényesítheti:
- Kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
- Jótállás szabályai szerint kérheti a probléma orvoslását.
Kellékszavatosság
A Ptk.6:163. § /1/ bekezdése szerint „A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évül el”. Vevő választása szerint kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül Vevő által választott igény teljesítése lehetetlen, vagy Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a Vevő a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát Eladó költségére Vevő is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy - végső esetben - a szerződéstől is elállhat. Vevő a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, azonban az áttérés költségét Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.
Vevő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor Vevő a szerződés teljesítésétől számított egy éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.
A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Vevő igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást Eladó nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Vevő köteles bizonyítani, hogy a Vevő által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
Jótállás
A jótállás azt jelenti, hogy aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. A jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a Szolgálató (a termék eladója) a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék – Vevő által történő – nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
Vállalkozások közötti szerződéseknél – azaz amikor a Vevő szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljárva vásárol – csak a felek megállapodásán alapuló, úgynevezett szerződéses jótállásról beszélhetünk, azaz egy termék eladása esetén, az Eladót (Szolgáltatót) nem jogszabály kötelezi a jótállás vállalására, hanem erre önként kerül sor. A kötelező jótállás tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, míg a szerződéses jótállás esetén a felek közösen állapodnak meg annak feltételeiről, és ezt szerződésben rögzítik.
Ha a gyártó, vagy a kereskedő egy termékre önkéntes jótállást vállal, akkor a Vevő a szerződéses jótállásban vállalt és rögzített jogait egy céges számlára vásárolt termék esetében is érvényesítheti. Ugyanakkor az ÁFÁ-s számlával vásárló gazdasági szereplőket a kötelező jótállással árusított termékek esetében a jogszabályban rögzített többlet jogosítványok (például 3 munkanapon belüli meghibásodás esetén való azonnali csere) nem illetik meg, kivéve, ha a jótállás vállalója kifejezetten vállalta ezen kötelezettségeket.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. Minden esetben jótállási jegy kiállítására kerül sor Vevő számára amikor a megvásárolt termékre jótállás vonatkozik. A jótállási jegy a termékkel kerül átadásra Vevő számára. A jótállási jegy részletesen tartalmazza a következőket:
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát
c) a gyártó nevét, címét
d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk vevő részére történő átadásának időpontját
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető, a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.
A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
